Emlékeztünk?

Nekem a halottak napja nem egyenlő a halloweennal. Nem vagyok az utóbbinak sem ellene, mivel mókás dolognak tartom és annak a babonának a gyökereit is ismerem, de mi inkább halottak napját tartunk. Mivel azonban a temetőlátogatást az ország másik szegletében kell lerendeznünk, ezért életemben egyszer voltam halloweeni partin. Számomra ez inkább az utazásról, a 4 temető végigjárásáról, a sírok rendbetételéről és a távolabbi rokonok meglátogatásáról szól.

Viszont amitől ver a veríték az a facebookon futó mindenféle rózsás, gyertyás kép alatta, vagy rávésve óriási betűkkel, hogy "Emlékezzünk! Ha te is gondolsz elhunyt szeretteidre, oszd meg/küldd tovább ezt a képet" .Hát köszönöm szépen. Nem osztogatok ilyen képet, mert épp elégnek tartom, hogy elzarándokolunk az ország másik felébe és gondolok ott helyben eltávozott rokonaimra.

Idén eszembe jutott, hogy legjobb barátnőmnek milyen nehéz lehet ez a nap. Mert ellátogatni egy alig ismert nagypapa, egy egyáltalán nem ismert másik nagypapa és nagymama sírjához, akikről talán egy-két homályos emlékképem van, de főleg inkább a mesékből van fogalmam arról, hogy kik is ők... Nos, ez nem olyan nehéz. De a legjobb barátnőm a tavaly elhunyt apukájának sírjához kellett kisétálnia. Elképzelni sem tudom, hogy ez milyen nehéz lehetett.

Szóval emlékeztünk... Idén is.